Üdvözöllek kedves látogató!

"Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktől sosem vártam volna.
Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.
Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet,esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért,hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem.
DE TÚLÉLTEM! És még most is ÉLEK!
Az életet nem csak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd.
ÉLJ! A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon."
Chaplin

Indián Ima

Ó, Nagy Szellem, Kinek hangját hallom a szelekben, s Kinek lehelete éltet minden világot - hallgass meg!
Kicsi és gyenge vagyok - szükségem van a Te nagy erődre és bölcsességedre!
Engedd, hogy szépségben járjak, és szemeim mindig lássák a naplemente vörösét és bíborát!
Engedd, hogy kezeim tiszteljenek mindent, amit teremtettél - füleim hallását pedig élesítsd meg hangod hallására!
Tégy bölccsé, hogy megérthessem mindazt, amire népem tanítottad, - s megtanulhassam azt a leckét, amit belerejtettél minden levélbe és sziklába!
Keressem azt az erőt, hogy ne legyek nagyobb, mint testvérem, - de legyőzhessem legnagyobb ellenségemet - önmagamat!
Tégy alkalmassá arra, hogy mindig tiszta kézzel és nyílt tekintettel járulhassak Eléd, hogy mikor elenyészik az élet, szellemem, - mint az elhaló naplemente - szégyenkezés nélkül térhessen Hozzád