Szabó Lőrinc-Dzsuang Dszi álma- Sztankay István

Kedvencem, gyönyörű és Sztankay István előadásában,
még jobban megérint.
Hallgasd szeretettel:)

Kétezer évvel ezelõtt Dzsuang Dszi,
 a mester, egy lepkére mutatott.
 – Álmomban – mondta, – ez a lepke voltam
 és most egy kicsit zavarban vagyok.

 – Lepke, – mesélte, – igen, lepke voltam,
 s a lepke vígan táncolt a napon,
 és nem is sejtette, hogy õ Dzsuang Dszi...
 És felébredtem... És most nem tudom,

 most nem tudom, – folytatta eltûnõdve, –
 mi az igazság, melyik lehetek:
 hogy Dzsuang Dszi álmodta-e a lepkét
 vagy a lepke álmodik engemet? –

 Én jót nevettem: – Ne tréfálj, Dzsuang Dszi!
 Ki voltál? Te vagy: Dzsuang Dszi! Te hát! –
 Õ mosolygott: – Az álombeli lepke
 épp így hitte a maga igazát! –

 Õ mosolygott, én vállat vontam. Aztán
 valami mégis megborzongatott,
 kétezer évig töprengtem azóta,
 de egyre bizonytalanabb vagyok,

 és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
 már azt, hogy minden kép és költemény,
 azt, hogy Dzsuang Dszi álmodja a lepkét,
 a lepke õt és mindhármunkat én.