Üdvözöllek kedves látogató!

"Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktől sosem vártam volna.
Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.
Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet,esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért,hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem.
DE TÚLÉLTEM! És még most is ÉLEK!
Az életet nem csak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd.
ÉLJ! A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon."
Chaplin

2011. február 17., csütörtök

Lelkembe zártalak


Te alszol s én nézlek
oly távoliak már az emlékek....
szerelmem kialudt mára,
mint a fáklya lángja,
de lelkembe beleégtek
azok a csodás napok, évek
mit egykor csak reméltem.
Majd karjaid közt átéltem,
s ezt soha sem feledve
bezárom lelked, lelkembe,
mert amíg nyílik a sok virág,
én addig szeretettel gondolok reád.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

4 megjegyzés:

  1. annalíz2011. február 17. 3:36

    Igen, egyszer kialszik.De amíg lángol, beleégeti magát az ember szívébe, lelkébe.Szép vers, szép gondolatok.

    VálaszTörlés
  2. Vadvirág2011. február 17. 7:28

    Köszönöm Annalíz! Örülök, hogy itt jártál!:)

    VálaszTörlés
  3. Miriam Scott2011. február 24. 2:26

    ,,mit egykor csak reméltem.
    Majd karjaid közt átéltem,,,

    Nagyon szép fogalom, van hogy a remények megvalósulnak, és át éljük őket, a szerelmet is újra lángra lehet gyújtani, akár csak a fáklyát,ha van egy kis parázs még, abból még lehet láng is :)
    További szép napot kívánok :)
    Myra.

    VálaszTörlés
  4. Vadvirág2011. február 24. 2:36

    Köszönöm Myra! Neked is szép napot!:)(nem lenne szabad hagyni elszunnyadni a parazsat, de hát nem loboghatunk állandóan):))

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)