Üdvözöllek kedves látogató!

"Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktől sosem vártam volna.
Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.
Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet,esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért,hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem.
DE TÚLÉLTEM! És még most is ÉLEK!
Az életet nem csak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd.
ÉLJ! A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon."
Chaplin

2011. március 1., kedd

VÁCI MIHÁLY: PIPACSOK A BÚZAMEZŐBEN /Annalíznek szeretettel/



Búza, búzakalász!
véle a szél hadonász:
hajlik, lengedezik,
amíg cseperedik.
Búza, búzakalász.

Színe még nem arany;
mint a fű, csak olyan,
Szerte búzamező
zöld színben repeső,
- színe még nem arany.


Amíg érik a mag,
lassan jó nap alatt,
- könnyű kis pipacsok
szirma, lángja lobog,
amíg érik a mag.

Messze virítanak,
Lenge szirmaikat
Rázva vérpirosan,
mag felett magasan,
messze virítanak.


5 megjegyzés:

  1. Szigligettel szemben a hegyoldalban láttam egyszer legalább két hektáros pipacsmezőt. Szinte lángolt az oldal!
    Annalíznek írtam a fenti sorokat és ide is passzol.

    VálaszTörlés
  2. Köszi József, hogy ide is elhoztad:) Én úgy vettem észre, hogy hosszú évekig el voltak tűnve a mezei virágok...és most ismét egyre több van belőlük szerencsére:)

    VálaszTörlés
  3. Szerencsére. Talán már nem vegyszereznek olyan nagy mennyiségben.

    VálaszTörlés
  4. Gondolod, hogy ez volt az ok? Régen a 1970-80-as években, volt valami zöld "gaz", amit felénk úgy neveztek, hogy papsajt /zöld növény és lapos zöld valami kis bogyók rajta/ és gyerekként azt is ettük, /mint az akácfa virágát /agacsint/ :))) Azt se látom már nagyon régóta.

    VálaszTörlés
  5. Tőlük piros a táj!
    "Ime itt van a nyár!"
    Őket nézegetik,
    szép csokorba szedik.
    Tőlük piros a táj.

    A zöld búzamezők,
    észrevétlenek ők!
    De lehull a pipacs,
    s felragyognak a nagy
    érett búzamezők!

    VálaszTörlés